A bogaras faláda
Előző bejegyzésemben már láthattad, hogyan edzettem fateknővel, úgy hogy most sem adtam alább. Fontossági sorrendben visszafelé haladva elérkezett a szuvas faláda felújítása. A megrendelőm nem konkrét restaurátori munkát kért tőlem, hanem alapos tisztítást és az eredetihez hasonló szín visszaállítását. Lelki szemeimmel már láttam, milyen gyönyörű lesz a faláda, csak azt nem tudtam, mire vállalkoztam valójában…
A lyukas faláda lyukas garast sem ér?
A történethez hozzátartozik, hogy a faláda tele volt apró lyukakkal, de ez senkit nem zavart. Én viszont szerettem volna tenni valamit ellenük. Fatapaszolni nem lehetett, mert nem festhettem le a ládát. Reménykedtem abban, hogy legalább nincs benne élő állat, de természetesen semmi sem olyan egyszerű, mint amilyennek elsőre látszik.
Arra lettem figyelmes, hogy friss faforgácsok jelentek meg a bútoron. Tudtam, ez bizony veszélyt jelent minden más bútorra is a műhelyben. Azonnal akcióba kellett tehát lépnem, és a faláda minden egyes részét alaposan lecsiszoltam. Ekkor vettem észre, hogy az intarziaszerű díszítés itt-ott hiányos. Na jó, mit nekem még egy “kis” nehézség!
Szúírtás nélkül nincs faláda
Fejre állítottam a ládát, s akkor láttam meg, hogy a 3 centiméter vastagságú alja szinte porlik a farontó bogarak intenzív munkájától. Ajajj, mit csináljak? A csere látszott a legésszerűbbnek.
- Gyorsan lemértem, hogy mekkora deszkára lenne szükségem, s leráncigáltam a tönkrement fát. Jó lett volna a hátulját is kicserélni, de az csapolással volt rögzítve, én pedig nem vagyok asztalos…
- Szereztem egy megfelelő méretű aljat, amelyet a férjem segítségével rögzítettem. Tettünk alá négy lapos lábat is, hogy alá lehessen emeléskor nyúlni, mert amúgy piszok nehéz az egész bútor.
- Ezután jött az alaposan porszívózás, takarítás és a következő fázis, a szúírtás.
Az internetes kutatás eredményeképpen rátaláltam egy kellemes illatú, gyorsan ható szúírtóra. Nagyon örültem, mert így nem kellett 2 hétre nylonba csomagolni a régiséget! Ráadásul a szer tulajdonosa maga hívott fel, hogy elmagyarázza, hogyan kell használnom, holott mindent megtaláltam a csomagban is.
Új faláda született
Jó alaposan beecseteltem a ládát, a szert pedig hagytam 1 napig hatni. Már felkenéskor is látszott, mennyire gyönyörű színt kap a bútordarab: pont olyat, amilyet szerettünk volna!
Már csak feketére kellett festeni az előzőleg lecsiszolt rozsdás fém díszeket, fatapasszal kitömni a hiányzó intarziákat, s végül azokat is lekenni szintén feketére.
Végül tehát minden jól alakult, de az biztos, hogy legközelebb alaposabban megnézem, mire is vállalkozom.
Hogy melyik tárgy lesz a következő választottam? Figyeld a blogomat továbbra is, hogy megtudhasd. Ha pedig napra kész szeretnél lenni a Silvelie decor workshopjaival (is) kapcsolatban, kövess a Facebookon is.
